2016. Októberben sikerült eljutnunk egy kétnapos horgászatra,édesapámmal és két barátjával. Úgy gondolták fédereznek egy jót,de ezt én nem tartottam jó ötletnek,mivel régóta horgászom a tavon tudtam,hogy a halak dobótávolságon kívül vannak.
A Szakszerű telepítésnek köszönhetően /ezúton is köszönet tógazdánknak/ nagyon szép halállománnyal rendelkezik a tavunk. Tehát rábeszéltem őket szégyen ide vagy oda elő kell venni a radarral felszerelt etető hajót.Az irány adott volt több éve ezeket a helyeket húzom mikor eljön a lehűlés.
Megkezdődött az élmény peca. Először úgy gondolták a vendégeim,hogy mindenki kettő bottal horgászik de a kapások sokasága miatt ez kivitelezhetetlen volt. Ezért mindenkinek egy bot jutott kivéve jómagam,én csak a hajót irányitottam.Ami ezután következett az örök élmény marad mindenkinek,pedig mindenki sokat megélt tapasztalt horgász,és még így is az esetek nagy többségében a három bot is sok volt.Álltalában a három különböző etetésen folyamatos kapás volt. Szinte csak tíz kilogrammon felüli pontyokat fogtunk. A csalink egy szem 16-os haldorádós pop up volt 2 centiméterre lebegtetve, szerelékünk bordás ólom etető anyaggal begyúrva 10 centiméteres előke elrejtve. Minimális etetés egy marék kukorica egy marék pellet szintén a haldorádótól.
A halak mind a nappali időszakban érkeztek bojlis módszerrel sikerül lépre csalni őket. Természetesen a fotózás után mind vissza nyerte szabadságát. Éjjel a süllőfogást favorizáltuk volna, de nem volt olyan szerencsénk, mint a pontyfogásban. Azt hiszem a feltöltött képek magukért beszélnek. (További képek a galériában.)
